A farsang kezdete vízkereszt napja, vagyis január 6-a. A farsangi időszak húshagyókedd éjféléig, a hamvazószerdával kezdődő negyvennapos nagyböjtig tart, amely után a húsvét következik. Így a farsangi időszak vége, akárcsak a húsvét napjai, évről évre változnak. A farsang végét jelentő hamvazószerda napja legkorábban február 4-re, legkésőbb március 10-re eshet. 2025-ben egészen későre, március 5-re esik a hamvazószerda, ami azt is jelenti, hogy a húsvét is csak április második felére esik majd.
A vízkereszttől a nagyböjtig tartó farsangi időszak hossza változó, a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerda időpontjától függ – írja a Nemzeti Archívum Sajtóarchívumának anyaga, mely szerint Magyarországon a farsangi szokások a középkorban honosodtak meg, a farsang elnevezése középkori német eredetű lehet.
Mikor van farsang? Mikor ér véget a farsangi időszak?
A farsang kezdete fix dátumra, január 6-ra, vagyis vízkereszt napjára esik. A farsang utolsó napja viszont változó, húshagyó kedd napjáig tart, az azt követő napon, hamvazószerdán pedig már kezdődik is a húsvétot megelőző nagyböjt időszaka. Hamvazószerda így mindig a húsvét vasárnaptól visszaszámolt 40. nap, ezáltal mozgó ünnep, legkorábbi lehetséges időpontja február 4-e, és a legkésőbbi március 10-e. A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja ugyanis legkorábban március 22-ére, legkésőbb április 25-re esik.
Hogy mikorra esik a húsvét, az egy bonyolult számítás eredménye, mely hosszú évszázadokra visszanyúló képleteken és táblázatokon alapul. Az irányadó, hogy húsvét vasárnap a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra essen, azonban a katolikusok által kanonizált számítási mód esetenként eltérhet a csillagászati számítástól. A mai napig zajlanak egyeztetések az egyházban arról, hogy szükség van-e a húsvétszámítás megváltoztatására.
A farsangot viszonylag kevés egyházi ünnep tarkítja húshagyó keddig, annál gazdagabb viszont a néphagyomány. A farsangi mulatságokat egyes korokban be is tiltották, a télűző-tavaszváró szokások „bujasága” miatt. A farsang végén rendezik hagyományosan a karnevált, magyar kifejezéssel ez „a farsang farka”. Ez az időszak az utolsó vasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, amikor elbúcsúztatják, elűzik a telet.
Mit ünneplünk farsangkor?
A farsang a közelgő tavasz örömünnepe, egyben a tél és tavasz jelképes küzdelmének megjelenítése is. A farsang rítusai és hiedelmei főként a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó három utolsó farsangi napra („a farsang farkára”) vonatkoznak. Ez a télbúcsúztató karneváli időszak, ilyenkor rendezik a híres riói és velencei karnevált, Magyarországon a mohácsi busójárást.
Farsangi hagyományok, szokások
A farsang a párválasztás és az esküvők időszaka is volt, mert a nagyböjt időszakában már nem lehetett esküvőket tartani. A bálokon és táncmulatságokon számos eljegyzésre is sor került. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjára tűzte.
A farsangvasárnap utáni hétfőn tartották az asszonyfarsangot, amikor a nők korlátlanul ihattak, férfi módra mulathattak. Általános velejárója a farsang ünneplésének a rítusok bőség- és termékenységvarázsló jellege, például a kender, a szőlő megvarázslása a farsangi ételmaradékokkal. Jellegzetes farsangi ételek a káposzta, a disznóhús és az elengedhetetlen farsangi fánk.
Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/20250109/mit-unneplunk-farsangkor-eddig-a-napig-tart-a-farsang-2025-ben-hagyomanyok-nepszokasok-1172815/amp